A tökéletes férfi és a karácsony

A tökéletes férfit megemlegetni más alkalmakkor sem igazán szerencsés és főként nem eredményre vezető kísérlet, de kiváltképp nem az karácsony évadján, amikor a férfiúi tökéletlenség kívánalma – mondjuk ki – össznépi követelmény. Legyen a szóban forgó férfiú bármilyen beosztásban, hősiesség tekintetében pedig verje kenterbe az afrikai szafarikon edződött legjobb oroszlánvadászokat, ilyenkor karácsony felé ballagván kissé mindig elgyámoltalanodik és depresszív módon magába roskad. Mintha valamilyen bús féreg szívná el tőle az éltető levegőt, csak hebeg és hápog, ha úri kaszinók diszkrét félhomályában megkérdezik tőle, vajon ő miként áll helyt a karácsonyi ajándékválasztás vizsgaprofesszor szigorúságú tekintetében?

A tökéletes férfi ettől az egyszerű kérdéstől nyom nélkül elveszíti önnön tökéletességének minden kapaszkodóját, és azon fogja magát emészteni, hogy bármilyen szentül is fogadta, az idén sem gondoskodott jó előre a karácsonyi ajándékokról, pedig ott volt erre az egész tavasz, a nyár, hogy az őszről ne is beszéljünk. De nincs semmi vész, biztatja magát a tökéletes férfi, karácsonyig van még egy egész hét, ami reggeltől estik hét teljes napot tesz ki, majd veszek az asszonynak egy parfümöt, a gyerekeknek meg valami olcsó kütyüt, amit aztán úgyis kicserélhetnek valami másra.

Ebből az egy, soványka elszánásból is látszik, kedves Hallgatóim, hogy a tökéletes férfi bizony rosszul kategorizálja önmagát. Vannak ajándéktípusok, amelyekre máskor sem igazán előnyös rátámaszkodni, de kiváltképp nem az év legszentebb ajándékozó ünnepén, azaz karácsonykor. Ebben a szituációban mindenki valami nagyot, valami extrát, valami bombasztikusat vár alanyunktól, és úgy tekint a produktumra, mint a vizsgamunka összegzéseként bivalybőrbe kötött mesterdolgozatra. Ha tehát a szóban forgó tökéletes férfi egy kínai hamisparfümmel próbálja kiverdesni élete párjának tengerkék vagy mélybarna szemét, ezzel az olcsó gesztussal oly mértékben lerombolja önmaga renoméját, miként Scipio Arficanus járt el Karthágó maradványaival a sokadik pun háborút követően. A haszontalan kütyüket kézhez kapó gyerekekről már nem is beszélnék, mert Önök is tudják, hogy a gyerekvilág valóságos kütyüspecialista, tehát a műanyag kínai vacakok az ő szemükben a fater beszámíthatatlanságának ékes bizonyítékai.

De a tökéletes férfi más téren azért még jeleskedhet. Részt vehet például az ünnep előtti nagytakarításban és a bevásárlás nyűgös műveletében. Fájdalom, egyik sem az a terület, amely ne rejtene magában különféle buktatókat. Az egyik legirritálóbb például az, hogy a karácsony szinte majdnem egybeesik az év végével, amikor a tökéletes férfinek számtalan teendője akadt. Vállalati és haveri bulik váltogatják egymást a skótkockás rokolya beosztása szerint, és tökéletes férfiúnknak jó skót hagyományok szerint mindegyiken helyt kell állnia. Nem beszélve arról, hogy a tévében ilyenkor mennek az évzáró, nagy sporttornák – snooker, bowling, darts stb. –, amelyek nézéséről semmilyen szín alatt le nem maradhat. Így hát, ha meg is ígéri, csak majmolja a munkát, hasonlóan ahhoz a tevékenységhez, ahogy Csita látta el a ház körüli teendőket Tarzan haciendáján. A bevásárlás talán még megmenthetné a becsületét, de mert az árubeszerzés mostanában nem neandervölgyi barlangok közelében kifejtett precíziós vadásztevékenység keretében, hanem póriasan zsúfolt szupermarketekben történik, a tökéletes férfi cirka fél percenként idegrohamot kap a tömeg, a lárma és az árut válogató feleség együtthatásától. Azt hihetnénk, hogy a fenyőfa-vásárlás majd pontot tesz ennek a gyászos tekintély-megingató folyamatnak a végére, de mire a tökéletes férfi a fenyőfás placcig elvergődik, már nem az üdezöld karácsonyfák látványa, hanem a közeli kimérésből terjengő forralt bor illata lesz igazán vonzó számára. Mindennek következtében a fa kiválasztása sok esetben ingerült vita keretében ölt testet, ami tovább faragja lefelé a tökéletes férfi pozícióját azon a ranglétrán, amelynek csúcsán maga a Jóisten tartózkodik.

Bizonyára észrevették a kedves Hallgatók, hogy előadásomban a tökéletes férfit mindez idáig párkapcsolatban élő, családapa-pozitúrában gyurmáztam meg, ami Önök szerint ellentmondhat a sokévi átlagnak. Azt mondhatják erre szemrehányóan, hogy hány, de hány olyan férfi van még, aki se nem párkapcsolatban, se nem szülői viszonyban tekint a közelgő karácsony elé, vagyis a fent vázolt tételek akár hamisak is lehetnek, ha a férfiúi tökéletesség perspektívájából vizsgáljuk meg őket. Nem vitatom, hogy elméletben ez még meg is állhatja a helyét, de gondoljunk bele: egy magányos, precíz, rendszerető, figyelmes és nem utolsó sorban türelmes férfi, vajon ki a csudát érdekel?

A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.

Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!