John Brandenburg, a Harvard kutatója szerint egy ősi marsi civilizációt egy idegen faj nukleáris támadása pusztította el. Elmélete alapján a Mars felszínén található kémiai elemek és a légkörben kimutatott xenon-129 izotóp magas aránya nukleáris robbanásra utal. Bár más kutatók vitatják ezt az elképzelést, Brandenburg szerint a Mars egykor a Földhöz hasonló éghajlattal és fejlett civilizációval rendelkezett, írja az Index.
Akkor most képzeljük el, hogy a Mars egykor valóban egy virágzó civilizációnak adott otthont, ahol a cidoniak és utópiák békésen éltek egymás mellett. A marsi mindennapok középpontjában a híres Marslakó Maraton állt, ahol a résztvevők a vörös porviharon keresztül loholva próbálták elérni a legendás Nagy Kráternél elhelyezett célt.
Ám amikor ez a verseny interplanetárissá bővült, és a Vénuszról érkező idegenek – akik magukat Vénusz Vandáljainak nevezték – úgy döntöttek, hogy megnyerik ezt a fontos versenyt, vandálok lévén nem fogták föl, hogy ez csak egy móka. Így amikor a marsiak meghívták őket egy barátságos Porkóla (marslakó specialitás) kóstolóra, a vénusziak azt hitték, hogy ez egy burkolt hadüzenet. Mindezt azért, mert a Vénuszon akkoriban még kellemes volt az élet: sokat esett az eső, és egyáltalán nem volt por. Aki tehát porolt, az hencegett, mi több: felvágott.
A Vénusz Vandáljai tehát összegyűjtötték legjobb vitézeiket és lávalövedéket, zúdítottak a marslakókra. Az első meglepetésükből felocsúdva marsiak sem hagyták magukat, hanem rögvest bevetették titkos fegyverüket, a szuper porfújót, amellyel visszafújták a lávát a vénusziakra.
Az ütközet során sajnos történt egy fatális baleset: egy eltévedt lávalövedék belecsapódott a Mars híres szénsavas vízforrásába, és egy gigantikus kólavulkánt hozott létre. A kitörés során keletkező hab és buborékok elárasztották a bolygót, és a marsi civilizáció elpusztult a cukros szökőárban.
A Vénusz Vandáljai ezután szégyenkezve tértek haza, megfogadva, hogy soha többé nem keverednek háborúba senkivel, ám ők is elbaltáztak valamit, mert náluk meg egyre melegebb lett, és megfőttek mind egy szálig.
Így ért véget a Mars dicsőséges civilizációja, miközben a Föld egy kietlen, lakatlan és élettelen kőgolyó volt. Bizonyos tudósok szerint az is maradt.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
