CipurkaLilu, a villámszárnyú postagalamb ma reggel – 2015. november 23-án, Kelemen és Klementina napján – képességeihez méltó gyorsasággal hozta el Budapestre a Regénytár Rajongói Közösségek Észak-Amerikai Regionális Kirendeltségének összesített elektori szazavatát. A Lilu begyére kötött zsákocskából előkerült fecnin BÁNYAI TAMÁS neve volt olvasható.
Ennek kapcsán megkérdeztük helyi tudósítónkat és szakértőnket, Mr. James Bercineket, hogy ismertesse a magyar olvasókkal az amerikai nép összbenyomását ezzel a dologgal kapcsolatban. Bercinek úr a következőket hozta a tudomásunkra: „Köztudott, hogy Bányai Tamás évtizedeket töltött Amerikában, és ez idő alatt valóságos missziós tevékenységet végezve erősítette az irodalom és a kultúra közötti kapcsolatot. Észak-amerikai rajongótábora emiatt még most is jelentős, aminek egyenes ágú következménye a régió elektori szavazatának alakulása.”
Olvasóink minél alaposabb és széles körűbb kiszolgálása érdekében a témát gazdasági oldalról is megvizsgáltuk, és gyorsan megkérdeztük, hogy a Bányai Tamásra leadott elektori voksnak vajon lesz-e valamilyen hatása a Dow Jones indexre nézvést. Erről a neves irodalomgazdasági szakembert Mr. Racig Singwarabét faggattuk. „A New York-i tőzsdén látszólag nyugalom van, habár a Bányai-művek jegyzése terén érezhető egy bizonyos fölfelé mozdulás, de a szakma egyetért abban, hogy a Regénytár Nívódíj világszavazása még csak a kezdeti szakaszában tart, így a végkifejlet bármi lehet, ezért várjuk ki a végét” – mondta Mr. Racig Singwarabé, aztán elment kapros füzérnokedlit reggelizni.
Végezetül szóra bírtuk az utca emberét is, egészen pontosan Janchika Tikvarek lengyel származású aszfaltcsiszolót, aki ott volt az eredményre várók tömegében (képünkön a harmadik sorban balról a negyedik), aki némi gondolkodás után a következőket mondta: „Nagyon boldog vagyok Mr. Bányai elektori voksa miatt. Eddig minden lengyelül megjelent művét olvastam, és mi tagadás nagyon tetszettek. Remélem, hogy ezek után bjeloruszul is megjelennek majd a Bányai-könyvek, mert anyagi ágon bjelorusz vagyok.”
A Regénytár hívek New Yorkban az elektori voks nyilánosságra hozatalát várják.
🙂
Mint a Frankfurter Kultupalast – botrányos viselkedés miatt –kiküldött tudósítója, az épület elől jelentem, hogy Frau Müller tisztasági felelős, kihozta nekem a „Regénytár nívódíj 2015’ elektronikus szavazatainak első, még nem hivatalos részeredményét. Szakmai körökben nem volt meglepetés, hogy Passautól Hamburgig Bányai Tamás tisztelői voksoltak kedvencükre. Véleményem szerint az is nagyban emelte a Bányaira adott szavazatok számát, hogy az öregek közül sokan emlékeztek még az író kulturális tevékenységére a Zirndorfi külföldiek részére fenntartott gyüjtőtábor konyháján
Annyira kapkodtunk a hír közzétételével, hogy kénytelenek vagyunk elnézést kérni a cikkben maradt elütésekért. Mentségünkre legyen mondva: ez még mindig jobb, mint az, amikor az embert a gyászkocsi üti el. 🙂