CipurkaA kísérlet formabontóan érdekes jellege arra ösztökélt bennünket, hogy felvegyük a kapcsolatot a bázissal és bevonjuk a Regénytár Nívódíj világszavazásába. Elküldtük nekik szerzőink írásait, és izgatottan vártuk az eredményt, amely mára virradóra – hála Rogobertnak, a hideget jól tűrő, hosszútávrepülő galambnak – meg is érkezett. A kis papírfecni mellett a csoportot vezető, dr. Florian Dumitru elemzését is kézhez kaptuk:
„Amikor kiderült, hogy bázisunk is részt vesz az idei Regénytár Nívódíj világszavazáson, különös izgalom lett úrrá a közelünkben lévő királypingvin-kolónián. Az állatok hurrogtak és kerregtek, mintha csak azt kérték volna, ők is vehessenek részt a procedúrában. Ennek eleget téve kinyomtattuk a Regénytár szerzőinek műveit, és a papírlapokat elhelyeztük a közelükben. Azt figyelhettük meg, hogy a legtöbben Salánki Anikó munkái köré csoportosulnak. Ebből arra következtettünk, az ő írásaiból sugárzik a legtöbb melegség, amire itt, nálunk, embernek, pingvinnek egyaránt nagy szüksége van. Úgyhogy őrá szavazunk, éljen és alkosson még nagyon-nagyon sokáig!”
A szavazás pillanatnyi állása az alábbi térképen látható (ha rákattintanak, az ábra nagyobb méretben is megmutatkozik):
Igen 🙂 ! No meg Buenos Aires is tudja a dolgát
A királypingvinek irodalmi ízlése kifogástalan./Nem azért mondom, mert rám szavaztak. Csak tényként megállapítom, és köszönet!