/

Fényben lebegő keresztek

175 olvasó

Az utolsó vonatig vártam nagymamára Somoson. Le kellett volna jönnie Fülekről a virágért, amit anyu küldött a nagyapám sírjára. Haza nem vihetem, a pesti vonat meg hamarosan elindul… Fölszaladtam a temetőbe és a krizanténcsokrot leraktam az első elhagyott fakereszt alá. Az állomásról visszanéztem – fénylett és lebegett a sírkert a sötétben. Azóta szeretem a temetőket. Hiszen minden másról beszélnek, csak a halálról nem.

 

Mányoki Endre

Közismert szerkesztő, író és esztéta, az egyik legnagyobb 20. századi gondolkodó, afféle atomredaktor, ahogy a közbeszédben emlegetik. Munkásságával nagy hatást gyakorolt több nemzedékre is, jelenleg nyugdíjas éveit tölti, és organikus anyagokból éterikusakat gyártva, folyamatosan alkot.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

0 Ft