Kartács Szalivér, a pertlifűző kisvállalkozó, akinek élete nem volt különösebben izgalmas, azon az éjszakán szertartásosan felriadt. Ez nála megszokott volt: éjféltájt a szervezete kilökte az ágyából, hogy rágyújtson egy szivarra. A felesége ilyenkor már jócskán aludt, így Szalivér az asszony zsémbeskedésétől mentesen lopakodhatott ki a teraszra.
Ám azon az éjszakán valami más történt. Amint a szivarja végén fellobbant a tűz, Szalivér a szeme sarkában egy furcsa alak körvonalait pillantotta meg. Eleinte azt hitte, a füst játszik a képzeletével, de nem. Ott állt előtte az éjszaka árnya!
– Jó estét, uram! – köszöntötte az árny meglepően barátságos hangon.
Szalivér kis híján elejtette a szivarját.
– Te ki vagy? – kérdezte óvatosan, fél szemmel a ház ajtaja felé sandítva, hátha szükség lesz a gyors visszavonulásra.
– Én vagyok az éjszaka árnya – mondta az idegen. – Az illető, aki mindig ébren van, függetlenül attól, hogy hány óra. Most te ébren vagy, hát gondoltam, megismerkedünk.
– Az éjszaka árnya? – Szalivér összeráncolta a homlokát. – És mit csinálsz errefelé? Csak úgy… árnyékoskodsz?
– Nagyjából – válaszolta az árny, és lazán nekidőlt a korlátnak. – Nincs sok dolgom, de vigyázok, hogy a csillagok a helyükön maradjanak. Ez is egy szakma.
Szalivér elmosolyodott.
– Sose gondoltam, hogy egy árny ennyire beszédes lehet.
– Jobb ma egy árny, mint holnap egy ártány – bölcselkedett az éjsötét alak.
– Ezzel egyetértek – helyeselt Szalivér –, de miért vagy éppen itt, és nem máshol?
– Abban reménykedtem, jó társaságot találok. Márpedig te jó társaságnak tűnsz – mondta az árny. – Mondd csak, miért nem alszol? Talán gondterhelt vagy?
– Dehogyis! Néha elpöfékelek egy éjféli a szivart, aztán visszaalszom.
– Nem sok embert látok manapság, akik szivarozással töltik az éjszakájukat. Te aztán furcsa alak vagy, Szalivér.
A kisvállalkozó megdöbbent.
– Te ismersz engem? Honnan a csudából tudod a nevemet?!
Az árny rákacsintott.
– Az éjszaka mindent lát, Kartács Szalivér! Még azt is tudom, hogy pertlifűző vagy.
Szalivér fürkészte az árny körvonalait.
– Na, jól van, most már tényleg meg kell hívnom téged egy ebédre. Volna kedved holnap délre ideruccanni?
Az árny kissé elgondolkodott, majd vállat vont.
– Ám legyen. De van egy kis gond: én csak éjjel vagyok szalonképes.
– Sebaj, jössz, amiben jössz. Felőlem akár csupasz is lehetsz, csak a segged ne legyen fekete.
Így történt, hogy másnap délben, amikor Szalivér felesége már a húslevest kavargatta, megszólalt a bejárati ajtó csengője . Szalivér megigazította magán a kravátlit, majd kinyitotta az ajtót. Ott állt előtte az éjszaka árnya, adóellenőrnek öltözve!
– Ez a hacuka meg hogy került rád?! – kérdezte a házigazda elképedve.
– A kölcsönzőben nem találtak mást, ami passzolt volna rám – mondta az árny.
Csakhogy Szalivér szomszédai, akik szintén figyelték az eseményeket, észrevették az adóellenőrt. Pillanatok alatt híre ment, hogy Szalivérhez bejelentés nélküli vizsgálat érkezett.
A pánik eluralkodott. Az emberek fejvesztve rohantak be a házaikba, és mindenki megpróbálta elrejteni a csalásból származó felhalmozását. Az egyik kocsmáros, akit Kartács gyakran látogatott, még a borkészletét is átcímkézte ecetre.
Szalivér erről mit sem tudott, így beinvitálta a lakásba a vendégét. Ekkor megint kopogtattak. Az ajtóban a jegyző állt, kezében egy tálca süteménnyel.
– Kedves Szalivér, gondoltuk, ha már vendége van… esetleg… adhatnánk mi is valamit – mondta a jegyző feszengve bámulva az adóellenőrnek tűnő alakot.
Az árny, teljes adóellenőr mivoltában elmosolyodott.
– Hát, ha már így állunk, ígérem, a jövő héten a hivatalba is benézek – mondta.
Mindezek után Szalivér úgy döntött, egy kicsivel több árnyékot épít a teraszára. Az éjszaka árnyának ugyanis rengeteg barátja meg ismerőse kószált a csillagok alatt, és mind vágyott a jó társaságra, meg persze Szalivér feleségének finom húslevesére. Az pedig már csak a véletlenen múlott, hogy melyikből lesz adóellenőr.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
