Elévülhet-e a gyilkosság?

Elévülhet-e a gyilkosság?

2024-12-11
63 olvasó

Milyen világ az, ahol egy ártatlan kisfiú brutális meggyilkolása, amely 24 évig megoldatlan maradt, egyszerűen „elévül”? Till Tamás esete újraéleszti azt a kérdést, amelyet mindenkinek fel kell tennie magának: hogyan értelmezhető az igazság, ha a társadalom jóvátétel helyett egyszerűen elenged egy ilyen ügyet?

Az elévülés fogalma jogi keretek között logikusnak tűnhet kisebb sérelmek vagy bűncselekmények esetében. De milyen logikával kell az idő függvényével csökkenteni egy gyilkosság súlyát? Egy ilyen tett nem csupán a múlt bűne, hanem életre szóló nyom a hátramaradottak életében – és üzenet mindenki számára, aki hinni próbál a bűnösök megbüntetésében.

Az idő múlása nem enyhíti a tett súlyát, éppen ellenkezőleg: egy felderítetlen gyilkosság évről évre nagyobb szégyenfolttá válik az igazságszolgáltatás rendszerében. Ha az igazság felderítése és érvényesítése alapvető erkölcsi kötelezettség, akkor miért lehet az, hogy egy ilyen ügy végül büntetlen marad? Till Tamás gyilkosa szabadon távozott. Ez a tény újabb sérelmet ejtett az amúgy is csalódott emberek lelkében, igazságérzetében, és mert a kormány csak az ellenzék határozott követelése után próbál lépni, egyre többen vannak, akik azt látják a jelenleg hatalmon lévők nem foglalkoznak a számukra fontos kérdésekkel.

De mi lenne, ha az idővel nem enyhülne, hanem súlyosbodna az igazságszolgáltatás reakciója az ilyen esetekre? Ahelyett, hogy évről évre csökkenne az igazság érvényesítésének lehetősége, képzeljük el, ha az idő múltával nőne a felelősségre vonás súlyossága. Mondjuk úgy, hogy egy gyilkosság, amelyet 20 év múltán derítenek fel, automatikusan a legsúlyosabb büntetési kategóriába kerül. Ez nem csupán az igazságszolgáltatás szigorát, hanem a bűnüldözés motivációját is fokozná.

A felderítési jutalmazás rendszere további megoldást kínálhatna. Miért ne lehetne évről évre emelkedő díjazást állítani azok számára, akik egy hosszú évek óta felderítetlen ügyet oldanak meg? Egy ilyen mechanizmus nemcsak a rendőrségi munkát serkentené, hanem az állampolgári támogatást is megerősítené, hiszen a közösségi igazságérzet is helyreállításra kerülne.

Till Tamás tragédiájának üzenete egyszerű: nem hagyhatjuk, hogy ez a gaztett az idő múltával elfelejtődjön. Ha a társadalom békét akar, annak az igazságra kell épülnie. Az elévülés megszüntetése egyetlen esély arra, hogy a legsúlyosabb bűnök soha ne maradjanak büntetlenül. Az igazságot sosem tüntetheti el az idő  – ha nem hagyjuk, hogy ez bekövetkezzen.

A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.

Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!

Britvanek Hugó

(1993., Budapest) Kiváló témaérzékenységgel és fantáziával megáldott prózaíró, társhonlapunk az Irodalmi Élet külsős munkatársa, a Feltörekvő Nemzedék írócsoportosulás tagja. Ritkán publikál, és akkor is főleg a neten. Hitvallása szerint az irodalom – azon belül pedig a próza – továbbfejlődésének egyik lehetséges útvonala a Google fordító használatával függ össze: az író megírja a saját anyanyelvén a szövegét, azt „megfürdeti” a fordítóban egy tetszőleges idegen nyelvet választva, majd a kapott eredményt ismét visszafordítja a Google-al az anyanyelvére. Több ilyen jellegű kísérlete is kering a neten.

Vélemény, hozzászólás?

FelFEL