A nagy sikerű hollywoodi blockbuster paródiája. A film ötletét Budapest karácsony utáni elnéptelenedése adta, amikor a főszereplő-rendező a város utcáit járva, a gyér forgalom láttán így kiáltott fel: „basszus, ez tisztára olyan, mintha Will Smith lennék a Legenda v’okban!” Másnap fogta a fényképezőgépét, s miközben a munkába igyekezett, elkészítette ezt az önironikus kisfilmet. Technikailag ugyan nem a csúcs, de ha tetszik az ötlet, nézzék, osztogassák.
Kedves Anikó! A maga bejegyzése is megfilmesítésért kiáltozik 🙂
Tiszta ideg lettem a végére, komolyan. Csatakos lett a tenyerem. Ufók és zombik együttes támadásának lehetősége? Remek gondolat. A főváros messze van. Nekem nem lenne kunszt néptelen utcákat, helyeket filmezni. Főleg a kora reggeli gyaloglásaim során szoktam úgy érezni, már csak egyedül én vagyok. Néha eljátszom a gondolattal, nézek vissza kis városomra, lélek sehol, csak egy-egy ablakban pislákoló fény, messziről kutyaugatást hoz a szél. Jármű semmi, majd messziről feltűnik egy imbolygó biciklis, talán most megy haza, vagy onnan jön? Ki tudja? Felröppen a közeli bokorból egy fácán nagy zajjal, infarktus közeli állapotot okozva. Tutul a mozdony, mint pici piros játékvonat egy kocsit húzva megy a közeli városba, látszatra ül rajta egy-két utas, bólogató babafejek sejlenek a befagyott ablakok mögött.Indulok vissza, haza.