Ma hajnalban különleges látogatónk érkezett a távoli Fez városából: Al-Malek, a galambok dísze a csőrében hozta a Regénytár afrikai rajongói által leadott nívódíj-szavazatok eredményét. A kis hírnök a szárnyaival alig csapkodva, büszkén landolt honlapunk budapesti központjának teraszán, hogy új kontinenssel tágítsa ki azt a világszintű irodalmi párviadalt, amelynek során olvasóink eldöntik, kié legyen az idei nívódíjunk.
Az afrikai szavazók idén tehát Fezben gyűltek össze, ahol évszázadok óta egzotikus gyümölcsök, és finom fűszerek illata tölti be a levegőt (képünkön). Két zseniális szerzőnk, Omar Ibn Kipcsák és Abdul Kerékgyártó ezen a mesébe illő helyen mérte össze tehetségét, de nem piláfkészítésben, hanem begyűjtött szavazatok formájában.
A szavazás helyszíne a városi bazár volt, ahol a világörökségi listán szereplő Al-Karaouine mecset árnyékában a szavazók hosszú sorokban várakoztak, kezükben harira levest szorongatva, amelyet a mecset előtti standokon a mágikus jelszó – „Regénytár” – bemondása után ingyen osztogattak. A varázslatos környezetben a híres marokkói mentatea sem maradhatott el, amelyet egy szavazó megjegyzése szerint „olyan magasról öntenek az ibrikbe, hogy Allah is ráér megáldani az ízét”.
Helyszíni tudósítónk, a legendás Dzsamál al-Baklava, így számolt be az eseményekről:
„Két nappal korábban érkeztem Fezbe, hogy találkozzam a tevehajcsárok szövetségének elnökével, aki a szavazás fővédnökségét elvállalta. Fogadása mesébe illő volt: a szeráj udvarában egy tízéves bakkecskét sütöttek nyárson, amit datolyával töltött bárány követett. Az asztalon illatozó couscous mellett a fenséges pastilla (mandulás, fahéjas galambpite) is helyet kapott, amit egy pohár narancsvirág-víz kísért. Az egész fogadtatásra csak annyit mondtam: Inshallah, így kell a vendéget várni!
A szavazás napján a Medina utcái megteltek emberekkel, akik élénk viták közepette próbálták eldönteni, hogy Omar Ibn Kipcsák, vagy Abdul Kerékgyártó méltóbb a díjra. A hangulat a helyi fűszerekhez hasonlóan csípős és gazdag volt.
Amikor a szavazatszámlálás véget ért – amelyet természetesen a bazár egyik legképzettebb teázómestere felügyelt – kiderült, hogy Afrika Omar Ibn Kipcsákot választotta. Az örömhír hallatán a tömeg végigvonult a szuk (bazár) főutcáján, és közben Omar Ibn Kipcsák nevét skandálta. A mulatságot a híres marokkói gnaua zenekar kísérte, akik dallamaitól még a legfáradtabb teve is táncra perdült volna.”
És hogy mi történt Al-Malekkel, a postagalambok díszével? Miután átadta a tajine-t, egy kecses szárnycsapással fölemelkedett a magasba, és elindult vissza Fez irányába. A közelben lakók azt mondják, ahogy tovaszállt, a szavazatok illata még sokáig betöltötte Budapest egét.
Voksolás 2024
