– És mi a vád, biztos úr? – fordult a bokorból előkászálódó Rideg zászlóshoz Lovas abban a biztos gondolatban, hogy nem követett el semmit.
– Háromrendbeli minősített macskalopás – vágta rá a zászlós teketória nélkül.
Lovas és Balog bárgyún nézett egymásra.
– Megismételné? Mintha macskalopást hallottam volna – mondta a sci-fi író.
– Nagyon jól hallotta – erősítette meg a zászlós. – Önök, vagyis csak az egyikük eltulajdonított három védekezésre képtelen macskát és ismeretlen helyre szállította.
– Ezt nem mondja komolyan! – emelte föl a hangját Lovas. – Mi csak egy teljesen átlagos hullarablásban vagyunk érintettek! Pontosabban én vagyok érintett, mert ahogy megérintettem, a hulla életre kelt.
– Ha arra az átverésre gondol, ami ma reggel az Alkotás úton történt, rossz úton jár – replikázott a zászlós.
– Miféle átverést emleget?! – vonta föl a szemöldökét Lovas. – A mellettem álló Balog Jenőt értelemszerűen meggyilkolták, és önök kivonultak ezt megállapítani!
– Valóban kivonultunk, de miután a halottkém befejezte a vizsgálatot, és elvitette a holttestet, jelentkezett egy lakó, aki az ablakából látta, hogy az ön mellett álló Balog Jenő leöntötte magát művérrel, majd megivott egy kortyot abból a főzetből, amit egy PET-palackban magával hozott. Ezt követően elterült a földön, és enyhe mosollyal a szája szegletében álomba szenderült.
– Basszus! – suttogta Balog. – Sosem voltam jó színész…
– Rendben van – adta meg magát Lovas. – Balogot nem ölték meg, és én nem a hulláját raboltam el a Margit körúton, de akkor is tiltakozom: mi ez a macskalopásos hisztéria?
– Balog Jenő röviddel ezelőtt orvul ellopta bizonyos Szappanos Gábor nyelvészprofesszor három macskáját!
Lovas és Balog nem győzött csodálkozni.
– Ez… ez hallatlan! – nyögte Balog. – Miből gondolja, hogy én voltam az elkövető?
– Megvannak a bizonyítékaink – vágta rá a zászlós pökhendien.
– Éspedig? – kapott a szón Balog.
– A macskák hűlt helyén megtaláltuk azt a régi kopt kéziratot, ami ma délelőtt ugyancsak eltűnt a Széchényi Könyvtár Régi Kéziratok Osztályának Keleti Misztikumok és Ritkaságok szekciójából.
– Tudod mit bizonyít ez? – súgta oda Balog Lovasnak. – Azt, hogy Király Farkas megkapta a levelünket és a cselekvés mezejére lépett!
A zászlós ezt a pusmogást nem vette észre, tehát folytatta:
– Az adatokat betápláltuk a mesterséges intelligenciába, ami arra a következtetésre jutott, hogy Budapesten jelenleg csak egy olyan személy létezik, akinek ez a kézirat többet mond a nullánál. Ez a személy pedig nem más, mint Balog Jenő, aki az Alkotás út 7/A számú ház belső udvarában figyelemelterelés céljából megrendezte a saját halálát, hogy aztán a cinkostársával, akinek illetőségét mindjárt fölfedjük, végrehajthassa ezt a tervet.
– Azt önök mesterséges intelligenciája hatalmasat téved – jelentette ki Balog. – Azt elismerem, hogy eljátszottam a halálomat, és ennek vállalom is a jogi következményeit, de ezt nem önös érdekből tettem, hanem hogy megmentsek két embert, akik jelen pillanatban 1989-ben sínylődnek!
A zászlós úgy nézett rá, mint egy háborodottra.
– Aha! Mégis bevett valamit!
– Nem tagadom… – hajtotta le a fejét Balog. – De…
– Biztos úr! A folyadék, amit Balog professzor megivott! Ugye, a főnöke eltette a PET-palackot?
– Nekem nincs főnököm! A nyomozást én vezetem, és a bűnjelet igen, lefoglaltam – mondta a zászlós, majd a kabátja zsebéből előhúzta az ominózus PET-palackot.
Lovas ebből megállapította, hogy a zászlós teljesen kontár módon nyomoz, mert a bűnjelekkel nem így szokás bánni. Nejlonzacskó kell hozzájuk, meg gumikesztyű, kivéve, ha a bűntényről egyértelműen látszik, hogy csak átverés. Viszont észrevett egy furcsaságot:
– Hol van a palackról a kupak?! – kérdezte meglepetten.
– Nem volt rajta semmilyen kupak – jelentette ki a zászlós.
– Ne vicceljen, biztos úr! A palackon volt egy kék kupak, amit a felettese lecsavart, és eltett. Ott voltam a bámészkodók között, a saját szememmel láttam!
– Még egyszer mondom uram, nincs felettesem, és nem volt a palackon kupak! – zárta le a vitát Rideg zászlós.
– Ez azt bizonyítja, hogy az a rendőr is használta a dimenziós kaput, és megváltoztatta a történelmet – súgta oda Balog Lovasnak. – Ráadásul tartósan berendezkedett a múltban, mert ha visszatért volna, ez a mogorva alak tudna róla. A gond az, hogy magával vitte a kupakot…
– Ne pusmogjanak, hanem induljanak a sarkon várakozó járőrkocsi felé! – rendelkezett a zászlós.
– Súlyos hibát követ el – próbálkozott még egyszer Lovas, de a zászlós nem hagyta kizökkenteni magát:
– Azt nem hinném. Ellopták a macskákat, ami a hatályos nemzetközi jogszabályok szerint a leggyalázatosabb bűnök egyike. Emellett félrevezették a hatóságot és tömegpánikot keltettek.
– Tömegpánikot?! – csodálkozott a sci-fi író. – Nem gondolja, hogy ez azért túlzás?
– A ház lakói még mindig nem tértek magukhoz a sokkból. És ez a lötty, amit használtak, csak az illata szerint volt jamaikai rum, valójában közönséges hashajtó.
– Honnét veszi ezt? – vonta föl a szemöldökét Lovas. – Mondd meg nekik Jenő, hogy ez…
– Hagy csak barátom – legyintett Balog lemondóan. – A biztos úrnak igaza van: a főzet szabad levegővel érintkezve gyorsan elveszíti a hatását és átalakul közönséges hashajtóvá.
– Bámulatos! – biccentet Lovas, aztán a rendőrhöz fordult. – De ha szabad kérdeznem, honnan tudja ezt ilyen túlzott magabiztossággal?
– Belekortyoltam – vetette oda a zászlós közömbösen, miközben irányt mutatott a járőrkocsi felé. – Mit gondolnak, miért a bokrok közül léptem elő?
(Talán folytatjuk, talán nem)
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Az alábbi felhasználók adományoztak kávét ehhez a poszthoz:
- teringette
- mokusfacan
- easy
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
Korábbi részek
