Honlapunk egyik jellegzetessége, a Közös regények nevű irodalmi játék teljesen átalakult, de a webstatisztikáink szerint látogatóink többségét ez hidegen hagyja. Nagyon sokan vannak, akik csak annyit időznek nálunk, amennyi egy – vagy több – szavazat leadásához szükséges. Ez a tény is megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy a közös regényírással kapcsolatban rengeteg az előítélet.

Teljesen fölösleges lenne azon évődni, hogy a magyarok és a szerbek egymás iránt érzett irodalmi közömbössége mennyire érintheti érzékenyen az 1950-ben Nagybecskereken született Milorad Grujicot, de az nem lehet vitás, hogy örülhetett a könyve magyarországi megjelentetésének. Ennél sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy mi, magyar olvasók vajon osztozunk-e ebben az érzésében, és vajon mennyivel lettünk többek azáltal, hogy a művét elolvashattuk.  

Valahol a nagyvilágban rejtőzködik egy titkos Frank Zappa emlékmű, amelyet nem a különcségekre áhítozó politikusok, hanem a rajongók állítottak a Mesternek. Ebben a városban bőségesen akad egyéb látnivaló is, ráadásul a szobor nem éppen a turisták által látogatott városközpontban kapott helyet, így a fölkutatása vetekszik egy kisebbfajta expedícióval. Igaz, hogy a megtalálása érdekében nem kell hegyet mászni, sem pedig a testi épségünket veszélyeztető sikátorokba merészkedni, de aki nekivág ennek az útnak, nem árt, ha tart magánál némi ivóvizet és egy jó, alapos várostérképet.

"Ez az a játék, amelyet nem is tudom pontosan, miért szeretnék bemutatni, mivel a játékosok nagy részében eléggé vegyes érzelmeket vált ki. Mégis nagyon sokan játsszák világszerte, ahhoz képest is, hogy nem ma jelent meg. " Kovács Krisztián játékbemutatója

Mutasd az ülőkédet, és megmondom ki vagy – erre a tételmondatra építette művészetét az a kanadai szobrász, aki használt vécédeszkákra helyezte a mondanivalóját. Útszéli sufnijában ezerszám sorakoznak a különféle díszes, első pillantásra tán oda nem illő elemeket is tartalmazó alkalmatosságok, amelyek ezzel a megváltoztatott funkciójukkal – mármint hogy fenékhordozókból művészethordozókká lettek – bőséges okot szolgáltatnak az elvont képzettársításra.

Vannak könyvek, amelyeket szigorúan tilos nyilvános helyen olvasni. Nem a  szennyirodalom feledhetetlen remekműveire gondolok, hanem az olyan, teljes terjedelmükben irodalomnak minősülő kiadványokra, mint amilyen Stephen Leacock A rejtély titka című alkotása.

Legalább egy tucat, jó minőségű, behozatali avatarképpel gazdagodott a mecénásaink életét eddig is megszépítő kínálat. Közös regényeink régi és új menedzserei a szokásos helyen (Saját szoba / VIP tagságom) találhatják meg a listát és válogathatnak benne kedvük szerint.

Avatott játékszakértőnk, Kovács Krisztián ShOoT hosszabb pause után visszatért köreinkbe és rögtön megörvendeztetett bennünket a Toy Story 3 nevű game kedvcsináló ismertetőjével. Az írás a szokásos helyen (Klub/Gém), vagy pedig közvetlen eléréssel itt olvasható: